HTML

Szemelvények Zanphagras Könyvéből

A tartalomból: Irodalom. SOK irodalom. Zene. Egészséges és egészségtelen szkepszis. Vélemények - és rengeteg gondolkodás.

Friss topikok

Címkék

2012.10.01. 22:57 Zanphagras

Cirkuszolás a cirkuszban

Amikor 2007-ben kijött a Nightwish új albuma, a Dark Passion Play, veszett lelkes voltam. Hiszen mennyire csudálatos is volt a Once! Minden volt, ami kellett. És bár én a terjengős Tarja Turunen-trillák tökéletes megnemértője voltam, a Once pont kellő arányban hagyott neki teret, és kellő arányban a másik primadonnának, a baromi tehetséges Tuomasnak (aki a billentyűzés mellett a zeneszerző is a bandában). Megvallom, én nem szomorkodtam oly nagyon Tarja távozásával, a trillamentes éneket mindig is jobb szerettem. És most jön az új énekesnő! Yeeeehaw!

Aki Anette Olzon volt. És én nem tudtam, mit gondoljak. 

Ott figyelt a polcon a DPP, és én néztem őt, ő nézett engem, én azt gondoltam, "ez nem az igazi", ő pedig azt gondolta "hát ez hülye, én vagyok az igazi!". 

Aztán csak végighallgattam a lemezt párszor, és bár nem mondom, hogy ment a madárijesztőre csörömpölni a kertbe, de maradjunk annyiban, sikerült tökéletesen elfelejtenem (a bűnös élvezetet, az Amaranth című dalt leszámítva, igen, tudom, kővel megdobálni, rossz fiú). 

Aztán hallom ám erről az Anette lányról, hogy a koncerteken időnként szünetet tartottak, mert nem bírta fizikailag a terhelést, meg hogy itt egy koncert elmaradt, ott egy koncert elmaradt, mert betegeskedett... értem én, hogy az ember beteg, nem tud énekelni, nem bírja a terhelést. Oké, de nem akkor, amikor négyszáz fős turnékaraván szállít a világ bal hónaljából a jobbig azért, hogy másfél-két órát pörögj és énekelj! Ha pedig ilyen szinten gyakran van szükség a box utcára, akkor még mindig ott vannak a csodálatos falusi iskolák, ahol minden 45 perc tanítás után kiállhatsz 10 percre pihenni. És nem kell ugrálnod és tombolnod. És akkor én elkezdtem gondolkozni: oké, nem olyan jó énekesnő, nem bírja a strapát, akkor hi a hátamnak az unokahúga, hogy ő, pont ő került abba a pozícióba, ahova tehetséges gót lányok súlyos légiói gyilkosság árán is igyekeznének bejutni?

No, de a mondanivalóm nagyjából ennyi: ne menj féménekesnőnek, ha nem bírod. Én se mentem nagyon sok mindennek, amit szívesen csinálnék, mert tudom, hogy nem menne. 

És főleg, ne cirkuszolj, ha *már megint* kidőlsz (az hogy okkal vagy ok nélkül, egy multimillió dolláros-eurós amerikai turné alatt mondhatjuk, kegyetlenül mindegy), és amíg téged a kórházban vizsgálgatnak (úgy, hogy lehet, hogy napokig bent is tartanak...Ö, és sebtiben keresnek valakit helyetted. Értem én, te vagy a primadonna, de AKKOR SEM támadod a bandát azért, mert a betegséged esetén helyettest keresnek és nem kérik ki a véleményedet.

Ugyanis sikerült a betegágyról a következőt bloggantania Anette-unknak:

"Még egy dolog: engem nem kérdeztek meg, hogy oké-e, ha Elize és Alica beállnak helyettem a műsorba előző este. Úgy vélem, rossz döntést hoztak és sajnálom azokat, akik eljöttek megnézni a bandát és valami mást kaptak helyette." (innen, 2012.09.01.)

Ennél csúnyábban nem lehetett volna? Mármint, a két beugró lány, aki szívességet tett a bandának a beállással, Elize és nem Alica, hanem Alissa. A kollégák megbecsülése rendkívül fontos, ezt az eszmét úgy látom, Anette is a magáénak érzi (vagy nem, de az biztos). Másrészt, mi az, hogy rossz döntés?! Ha én ott vagyok Amerikában, és azt akarom, hogy jövőre is ott lehessek (és potyogtassák a Fort Knoxi aranyrudikat a zsebembe...), akkor nem tehetem meg, hogy hopp, már megint törlök egy koncertet, because I'm fukken Nightwish and I can do it. A dolognak nem ismerem a körülményeit, Tuomas (mert ki más) lehet, hogy tudott volna szólni Anette-nek, de aztán az is lehet ám, hogy nem, mivel a lányt éppen valóban komolyan kezelték.

Viszont olyanokat biztos, hogy nem írogatok kifelé a széles nyilvánosságnak a bandatársaimról, hogy

"Arra gondolni, hogy a show fontosabb, mint a bandában levő emberek, ez nekem nem evilági." (innen, 2012.09.01.) Igen, mert a sold-our műsorra érkező rajongók százai, (akiknek A PÉNZÉBŐL ÉLSZ, BAKKER) azok annyira nem fontosak... Másrészt öröm volna, ha megfontolná saját szavait, és félre tudná tenni azt az egy embert, aki miatt a show veszélybe került - a saját egóját, és azt mondaná, ő, köszi Elize, köszi, Alissa (és nem Alica... banyeg), hogy kihúztatok MINKET a sz*rból (amibe együtt kerültünk a Nightwish nevű több száz embernyi turnécsapatot jelentő nemzetközi szuperprodukcióval, az én egyedüli betegségem miatt), legközelebb elkísérlek pl. Amaranthe turnéra és énekeljünk már egy-két számot közösen, jó, biztos tök örülnének a rajongók...

De nem , primadonnáéknál ez nem így megy. Úgy tűnik, Anette nem érezte annyira magáénak ezt a Nightwish dolgot, ami a szóhasználatából is pofásan lejön ám: az E/1 személyes névmásban tobzódik az összes írása, ameddig visszamentem a blogján. Semmi we'll be on stage. 

Nos, mindegy, akármennyire szeretem is az Imaginaerum albumot, és rajta Anette hangját, annyira nem különösebben érdekel, mi lesz vele ezután. Nem az, jó szelet kívánok neki (a Nightwishből nem lehet olyan nagyot bukni, olyan ez, mint a pénzügyminiszterség), csak nem követem majd (húúú de sokat veszít, mi?). 

A történet tanulságai:

1. Tuomas! Ha cirkuszokról énekelsz, ne csodálkozz, ha a cirkusz rád talál a való életben is!

2. Akármilyen jó hangú és/vagy szép nő is vagy, nem te pukiztad a Nightwisht (bár ezt mintha Tarjánál is lehetett volna látni)

3. NEM B*SZAKSZOL TUOMAS HOLOPAINENNEL

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene alapvetés


A bejegyzés trackback címe:

https://zankonyve.blog.hu/api/trackback/id/tr604814612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.